A város infrastruktúrájának működtetésére némi fejlesztésére ennek többszörösét költjük el. A szemétszállítási díj lakosság általi fizetésére már korábban is sor kerülhetett volna, de amíg a város rendezni tudta a hulladékszállítást és elhelyezést (volt rá engedély), addig a város Képviselő-testülete nem kívánta ezzel terhelni a lakosságot. Hosszú közbeszerzési procedúra után a hulladékszállító és elhelyező partnercég által ajánlott díjtétel került bevezetésre. A hulladékszállítás körülményeiről nem kívánok most nyilatkozni, mivel számtalan kérdés vetődött fel, amire az elkövetkezendő időben megtartandó lakossági fórum adhat választ. Még egy dologra szeretnék reagálni. Elterjedt a városunkban, hogy más kisvárosokban és a környező településeken vagy kommunális adó vagy szemétdíj van, a kettő együtt csak Kisbéren került bevezetésre. Nos a "jól értesültek" tájékoztatására a következőket tudom közölni. Hat megyei kisvárost és hat környékbeli települést kérdeztünk meg a két díjfizetéssel kapcsolatban.
E folyamat – amelyet az Európai Unió is jóváhagyott – az egyetemi professzor szerint ékes bizonyítéka annak, hogy "a magyarok is tudnak bankolni. " A magyar vállalkozások is képesek arra, hogy hatékonyan működtessenek egy ilyen intézetet. Lentner Csaba szerint ez csak úgy lehetséges, ha a belföldi tulajdonosok együttműködnek a Nemzeti Bankkal és a pénzügyi kormányzattal. AZ ÁLLAM MEGKERÜLHETETLEN A magyar gazdaságtörténetben a dualizmus korától megfigyelhető, hogy az állami beavatkozás, a gazdaság megtámogatása időről időre indokolt. A meg is kérdezte a Díjbeszedő Zrt. vezérigazgatóját, Kálmán László t, vajon mit tudott a korábban kis vidéki kft., amit az állami monstrum nem, és milyen üzleti előnyöket reméltek a bevonásától. Válasz egyelőre nem érkezett, az azonban így is látható, hogy keveset. A Nyíregyházától Győrig, az ország teljes területén végzendő pénzbehajtás, az ügyfelek személyes felkeresése és a kukaholding nyilvántartásának pontosítása – mint ahogy borítékolható volt – nagyságrendekkel nagyobb feladat volt, mint hogy a kft.
Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt eljárást indított a Siófoki Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen a tavalyi szemétdíj-befizetések elmaradásának ügyében – tájékoztatta Orbán Zoltán, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtófelelőse kedden az MTI-t. Siófok önkormányzata öt napja arról tájékoztatta az MTI-t, hogy csaknem százötven embernek, köztük helyi politikusoknak, orvosoknak, ügyvédeknek nem kellett tavaly hulladékszállítási díjat fizetniük Siófokon, ami becslések szerint 3, 5 millió forintnyi bevételkiesést jelent a térségi önkormányzati társulásnak. A történtek miatt Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere a térségi hulladékgazdálkodási önkormányzati társulásának elnökeként feljelentést tett hűtlen kezelés, sikkasztás és költségvetési csalás gyanúja miatt. Ki fizetett és ki nem? A hírportál értesülései szerint az ügyben érintett közszereplők elkezdték befizetni az elmaradt díjakat. A portál úgy tudja, a listán az előző polgármesteren, jegyzőn és alpolgármestereken, valamint két városi orvoson kívül a korábbi siófoki képviselő-testület tagjai szerepelnek, Gömbös Katalin (Jobbik) kivételével.
Köszönöm előre is hozzászólásotokat.
Az eddigi tapasztalatok szerint a meg nem fizetett szemétdíjak összege csekély mértékű, azonban az azok beszedése iránti megkeresések száma jelentős. Országos viszonylatban az Észak-magyarországi régió megyei adóigazgatóságaihoz érkezik a legtöbb megkeresés és számuk egyre csak nő. Fontos, hogy a szemétdíj végrehajtása nem különbözik a más jogcímen keletkezett tartozásoktól, a NAV az általános szabályok szerint a tartozás behajtása érdekében inkasszót adhat ki, jövedelmet tilthat le, ingó, illetve ingatlan vagyontárgyat foglalhat és egyéb végrehajtási cselekményeket foganatosíthat.
A magyar vállalkozások is képesek arra, hogy hatékonyan működtessenek egy ilyen intézetet. Lentner Csaba szerint ez csak úgy lehetséges, ha a belföldi tulajdonosok együttműködnek a Nemzeti Bankkal és a pénzügyi kormányzattal. AZ ÁLLAM MEGKERÜLHETETLEN A magyar gazdaságtörténetben a dualizmus korától megfigyelhető, hogy az állami beavatkozás, a gazdaság megtámogatása időről időre indokolt. Ke lt: …… …… …… …… (v ár os /k öz sé g ne ve), …… … év …… …… … hó... napján. 1981–2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1994-1998. között országgyűlési képviselő. Számos kitüntetéssel és díjjal ismerték el munkásságát, így megkapta a Táncsics Mihály-díjat (1990), a MÚOSZ Aranytoll életműdíját (1998), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (2005). Szülővárosa, Gyöngyös díszpolgára lett (2009), a főváros, Budapest díszpolgára (2009). 2019. márciusában az MSZP Nőtagozata Közéleti díját vehette át. Élete maga a 20 századi magyar történelem... Hosszú, tartalmas életet élt, szakmaiságát, hozzértését mindenki tisztelte, barátságos személyiségét minden jó érzésű ember szerette.
Nyugodjék békében! See More A tapasztalatok alapján sokakat az ijeszt el az önkéntes nyugdíjpénztártól, hogy túl hosszú távra kell előre tervezni, miközben bizonytalan, hogy a vállalt havi tagdíjat egyáltalán be tudjuk-e mindig fizetni. Ettől viszont nem jelenthet akadályt, ugyanis ha nem teljesítjük a havi összegeket, a pénztárunk különösebb büntetéssel nem tud ellenünk fellépni, a működési költségeit a minimális havi tagdíjnak megfelelő összegig (pénztáranként változik, általában 4-5 ezer forint) a befektetésünkön elért hozamból vonja le. Egy példán keresztül bemutatva, ha a minimális befizetési limit 5000 forint, akkor átlagosan éves szinten 3800 forintot kellene fizetnünk a pénztárnak. Ennél jóval többet fizetünk ki egy bankszámla vezetéséért és a bankkártyákért. Ha azt vesszük, hogy 500 000 forintos vagyonunk már van, és a pénztár 1%-os hozamot ért el, akkor 5000 forintra lenne fedezet. Ebből fogja levonni az említett 3800 forintos összeget a pénztár. Ergo a tőkénk nem fog csökkenni akkor sem, ha nem tudjuk fizetni a tagdíjat, viszont ha újra elkezdünk befizetni, akkor már az állami adó-visszatérítéssel növelt összeggel gyarapodhat a számlánk a hozamok mellett.
Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt eljárást indított a Siófoki Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen a tavalyi szemétdíj-befizetések elmaradásának ügyében – tájékoztatta Orbán Zoltán, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtófelelőse az MTI-t. Siófok önkormányzata öt napja arról tájékoztatta az MTI-t, hogy csaknem százötven embernek, köztük helyi politikusoknak, orvosoknak, ügyvédeknek nem kellett tavaly hulladékszállítási díjat fizetniük Siófokon, ami becslések szerint 3, 5 millió forintnyi bevételkiesést jelent a térségi önkormányzati társulásnak. kép: Bebu65/wikipedia A történtek miatt Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere a térségi hulladékgazdálkodási önkormányzati társulásának elnökeként feljelentést tett hűtlen kezelés, sikkasztás és költségvetési csalás gyanúja miatt. A hírportál értesülései szerint az ügyben érintett közszereplők elkezdték befizetni az elmaradt díjakat. A portál úgy tudja, a listán az előző polgármesteren, jegyzőn és alpolgármestereken, valamint két városi orvoson kívül a korábbi siófoki képviselő-testület tagjai szerepelnek, Gömbös Katalin (Jobbik) kivételével.
Vagyis a hulladékkezelő cég igazából semmiféle szolgáltatást nem végzett, az pedig nemigen tekinthető szolgáltatásnak, ha a cég hófehér kukáskocsijainak egyikével időnként el is hajtottak a kapu előtt. © Ráadásul abban a lakóingatlanban, ahol a cég székhelye van, a cégvezető ott is él, ezért magánszemély ingatlantulajdonosként fizeti is rendesen a rá kiszabott szemétdíjat. Vele tehát voltaképpen duplán fizettetne szemétdíjat a hulladékkezelő cég: magánszemélyként és cégvezetőként is kellene csengetnie, noha egyetlen ingatlan után gyűlik a szemét. Erre ő azonban, nem hajlandó. Ettől még ő is, de minden hasonló cipőben járó vállalkozás is pórul járhat, ha a sárga csekkes levélben megjelölt 15 napos fizetési határidő lejártával nem fizet. A ZHK ugyanis gyorsan a követeléskezelés behajtásos módszeréhez nyúlhat: a hátralékosokat átadva a NAV-nál kérheti az érintett cégek számlájának inkasszóját. Szeptembertől tart az abszurdum Tavaly szeptemberben indult el ez a magyar abszurd azzal, hogy a régió 81 településén szolgáltató hulladékkezelő cég vezetője levélben szólította fel a szolgáltatási területén működő vállalkozások egy részét szerződéskötésre és szemétdíj fizetésére.
Az alpolgármester, Hamvas Péter (Siófokért Egyesület), aki az előző kormányzati ciklus idején képviselő volt, Facebook- oldalán azt írta, fizetni csak az tud, aki számlát kap. hirdetés Felhívta a figyelmet arra: a város képviselő-testülete semmiféle határozatot nem hozott arról, hogy mentesítsék őket a fizetés alól, arról pedig, hogy a szolgáltató kinek biztosít térítésmentes szolgáltatást, maga dönt. Az alpolgármester bejegyzése szerint a tavalyi hulladékszállítási díjat a csekk kézhezvételét követően befizette. Tavaly januártól a 27 önkormányzat tulajdonában lévő SIÓKOM Nonprofit Kft. lett a térség hulladékszállítási közszolgáltatója, felelve a hulladékkezelési díjak beszedéséért is. Az éves díj esetenként több tízezer forint. A kedvezményezettek nagy része a hulladékszolgáltatásban érintett cégek (NHSZ Zöldfok Zrt., a Kertfok Kft. és a SIÓKOM) munkavállalói közül került ki. Mintegy tucatnyi helyi politikus, illetve városvezető is mentesült a díjfizetés alól, esetenként több ingatlanára is.