rendelkezésihez igazodó, nemrég elfogadott büntetés-végrehajtási törvény (a 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról). A jogalkotás során nem maradtak figyelmen kívül nemzetközi kötelezettségvállalásaink és az Emberi Jogok Európai Bíróságának elmúlt években Magyarországgal szemben tanúsított ítélkezési gyakorlata sem. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezmény ("Egyezmény") jelentős hatással van Európa államainak jogi szabályozására, így a büntetőjog területén is elvárás, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása mellett folyjanak az eljárások. Magyarországgal szemben több esetben állapította meg a Bíróság, hogy a büntetés-végrehajtási intézményekben sérülnek az elítéltek emberi jogai, legfőképpen a zsúfoltság, az egészségügyi körülmények és a nem megfelelő bánásmód miatt. Ilyen tárgyú perekben nem mellesleg több milliós kártérítést ítél meg rendszeresen a Bíróság az elítéltek javára, mely összegek igen nagy anyagi kiesést jelentenek a Magyar Államnak.
Az új törvény igazodik az új Btk. megváltozott szankciórendszeréhez, azonban nem csupán átveszi, hanem helyenként pontosítja, körbemagyarázza a szabályokat. A korábbi Btk. sajátossága volt, hogy az anyagi jogi rendelkezései mellett tartalmazott számtalan büntetés-végrehajtási rendelkezést is. Az új Btk. ezzel szemben már csak tisztán az anyagi jogi szabályokra épül és a végrehajtással kapcsolatos normákat a büntetés-végrehajtási törvény részére engedi át. A kódexben központi szerepet betöltő szabadságvesztés végrehajtásának újraszabályozása szintén lényeges eleme volt a jogalkotásnak. Újdonság, hogy a törvényben a szabadságvesztésre vonatkozó alapelvek az erről szóló fejezet elején kerültek rögzítésre. Ezek között találunk néhány hagyományos alapelvet (törvényesség, fokozatosság, normalizáció), de megjelennek új alapelvek, mint pl. a rugalmasság, káros hatások minimalizálása, pragmatizmus, egyéni aktivitás, egyéniesítés. A szabadságvesztés végrehajtásának célja mindezek ellenére a jelenleg hatályos szabályokhoz hasonlóan került megfogalmazásra az új törvényben, érzékeltetve azonban a büntetés letöltésének ideje alatt az elítélten "végzett" társadalomba visszavezetést célzó folyamat fontosságát.
Törvények 1975-1989 1 500 Ft 2 750 - Készlet erejéig
De a Btk. különös részében is meg van határozva jó néhány eset amikor – bizonyos feltételek esetén – korlátlanul enyhíthető a büntetés. Például korlátlanul enyhíthető a fogolyszökés elkövetőjének büntetése, ha önként feladja magát. Szintén korlátlanul enyhíthető a legtöbb esetben a költségvetési csalás elkövetőjének büntetése ha költségvetésnek okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. A büntetés kiszabása bűnszervezet esetén Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. Büntetéskiszabása visszaesők esetében Speciális, az általánosnál szigorúbb büntetéskiszabási szabályok vonatkoznak a különös és a többszörös visszaesőkkel szemben, illetve még ennél is szigorúbb rendelkezések alkalmazandóak adott esetben az erőszakos többszörös visszaesők esetében. Más büntetőjogi cikkeim Egy érdekes tudományos cikk az emberölés miatti büntetéskiszabás témájában
Növeld eladási esélyeidet! Emeld ki termékeidet a többi közül! 95 db termék Ár (Ft) szállítással Licitek Befejezés dátuma Az 1938. évi törvények gyüjteménye 3 448 Ft 4 247 - 2022-07-31 03:31:48 Csehi Zoltán: Tanulmányok nemzetközi magánjogról és nemzetközi választottbíráskodásról 4 500 Ft 5 590 - Készlet erejéig A KÚRIA ELVI CIVILISZTIKAI HATÁROZATAI 2014. 10. 20-IG 3 500 Ft 4 300 - Készlet erejéig KÉZIKÖNYV AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVHÖZ (2009-es, hatályba nem lépett Ptk. változat! ) 810 Ft 1 610 - Készlet erejéig A STÁTUSTÖRVÉNY 900 Ft 1 700 - Készlet erejéig BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG 4 050 Ft 4 850 - Készlet erejéig Dr. Vladár Gábor (szerk. ): Magyarország hatályos törvényei I-III.