A definícióba tehát beleértjük, hogy a művelet mint függvény értelmezési tartománya A n (D(μ) = A n), azaz mindegyik x∈A n elem-n-esre értelmezve kell hogy legyen a μ(x) függvényérték. A "belső" jelzőt azért kell alkalmazni, mert léteznek "külső" műveletek is. Ha félreértés veszélye nem fenyeget, "művelet"-en általában belső műveletet értünk, és a "belső" jelzőt elhagyjuk. Legyen a 1, a 2, …, a n ∈A, ekkor a μ(a 1, a 2, …, a n) = a n+1 esetén az a 1, a 2, …, a n elemeket a μ művelet argumentum ainak vagy operandus(z) ainak (tényezők, tagok, koordináták) nevezzük; míg magát az a n+1 ∈A elemet a μ művelet ezen argumentumokon vett eredmény ének, vagy értékének. A művelet neveként alkalmazott szimbólumot (itt: μ) műveleti jel nek (vagy, inkább az informatikában, mint a matematikában) operátornak is nevezzük (az "operátor" szó a matematikában mást is jelenthet, ld. operátor (matematika)). Az A halmazon értelmezett n-változós műveletek halmaza épp az hatványhalmaz. Speciális esetek [ szerkesztés] Egyváltozós művelet [ szerkesztés] Egyváltozós avagy unáris művelet egy A 1 → A, tehát egy, az A-n értelmezett egyváltozós A → A függvény.
[2] Struktúra [ szerkesztés] Egy adott A halmazon gyakran többféle művelet értelmezhető. A halmaz és a műveletek rendszere matematikai struktúrát alkot. További információk [ szerkesztés] Alice és Bob - 11. rész: Alice és Bob számelméletet épít Alice és Bob - 12. rész: Alice és Bob rendet tesz Alice és Bob - 13. rész: Alice és Bob eladósodik Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Ahogy fentebb említettük, ezt a kifejezést a matematikában több másra is alkalmazzák, ld. operátor (matematika)) ↑ Ennélfogva a külső művelet fogalma elvileg kiküszöbölhető lenne az algebrából. A gyakorlatban például azért nem szokott ez megtörténni, mivel az O operátortartomány és annak minden n-edik hatványa is, végtelen; a legfontosabb alkalmazásokban legalább kontinuum számosságú, tehát legalább kontinuum sok belső műveletet kellene számon tartani minden adott külső művelet helyett. Források [ szerkesztés] Maurer Gyula, Virág Imre. Bevezetés a struktúrák elméletébe. Kolozsvár: Dacia könyvkiadó (1976) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] kétváltozós művelet műveleti jel operátor (matematika) algebrai struktúra logikai művelet halmazművelet
A művelet a matematikában általában speciális függvényt jelent, mely esetében adott halmaz néhány eleméhez (azaz elemek rendezett véges sorozataihoz) rendelünk ugyanebbe a halmazba eső elemeket. Nemcsak a matematika, de az informatika és más tudományágak is építenek erre a fogalomra, a műveletfogalommal magával azonban a matematika algebra nevű ága foglalkozik, mely utóbbit úgy is meghatározhatnánk, mint a műveletek elméleti, matematikai vizsgálatát, tudományát. Általában a "művelet" szóval rokon értelemben (néha azonban tágabb vagy részlegesebb fogalmat jelölve) használjuk az összekapcsolás és az operáció vagy operátor szavakat is. Belső művelet [ szerkesztés] Amikor a hétköznapi életben matematikai műveletről beszélünk, általában ezt a fogalmat, a belső művelet fogalmát értjük alatta (különösen pedig a kétváltozós belső műveletét). Definíció. Legyen adott az A halmaz. Az A halmazon értelmezett – avagy az A halmaz feletti – belső (vagy homogén) n-változós (vagy n-áris, n∈ ℕ +) műveleten egy leképezést értünk; ahol, vagyis az A halmaz önmagával vett n-szeres Descartes-szorzata.