Forrás:
Mi az oka annak, hogy a kultnegyed gyakran pang az ürességtől? Egyetemváros – fiataloknak szóló programok nélkül Pécs híres arról, hogy itt működik a legtöbb zenekar, de ki tudta-e használni a város ezt a lehetőséget; és miért nincs a városnak is igazi, nagy, tízezreket vonzó, fizetős fesztiválja, és lehet-e ilyenről álmodozni, vagy már nem érdemes – került szóba a téma, ahogy az is: a város legvonzóbb programjainak többségét magánszervezők hozzák össze, ami persze nem baj, sőt, de mi az önkormányzat célközönsége, mire építenék fel a jövő turizmusát? Vagyis hogyan néz majd ki Pécs turizmusa a jövőben, és miért válasszák inkább Pécset más városok helyett a turisták – kérdeztük az önkormányzat illetékes vezetőjét, aki elmondta, több mint 500 oldalas elemzést készítettek a környék lehetőségeiről. De mire jutottak? Kritikaként fogalmazódott meg az is, hogy bár Pécs egyetemváros is, rengeteg fiatallal, a hivatalos programok mintha kikerülnék őket, a varrószakkör ugyanis nem hangzik túl izgalmasan számukra; az egyetem pedig valójában nemigen vesz részt a város életében, nem tudni, mi folyik ott a falakon belül.
Életünk szempontjából talán valamennyi elem közül legfontosabb az oxigén. Teljes földi létünk ettől az elemtől függ, nélküle nem működik a szervezetünk, és elképzelhetetlen a fennmaradásunk. Ugyanez az oxigén a fémekhez nem minden esetben ilyen barátságos; a legtöbb fém szerkezetének gyilkosa az oxigénnel fellépő vegyi reakció: az oxidáció. Az oxidáció elsősorban a fémek felületén fejti ki hatását, és különösen káros lehet olyan folyamatok esetén, amelyek a különféle fémfelületek kölcsönhatásán alapulnak, mint például a forrasztás. Ha csak a pákás kézi forrasztásra összpontosítunk, egyrészt az oxidált felületeken nem tapad meg az ón, emellett pedig a pákahegy oxidált vasbevonata hőszigetelő réteget képez, így a forrasztási pont nehezebben kapja meg a szükséges hőenergiát, lassítva ezzel a kötés létrejöttét. A kialakult oxidréteg az elektromos vezetést is befolyásolja, ami kihathat az elkészült termék működésére is. Tovább bonyolítja a helyzetet az oxidáció azon tulajdonsága, hogy magas hőmérsékleten fokozattan jelentkezik, márpedig a forrasztás egy magas hőmérsékleten zajló folyamat – az ólommentes forrasztóanyagok elterjedésével pedig a hőmérséklet még tovább emelkedett.
Az érdekes beszélgetést itt lentebb lehet meghallgatni azoknak, akik nem követik a hivatalos podcast-felületeket. Hamarosan a teljes adás elérhető lesz a hivatalos podcast-oldalakon is.
Szükségünk lesz még egy, az áramlást szabályzó nyomáscsökkentő egységre és egy speciálisan kialakított, a nitrogént a pákacsúcshoz vezető járatokat tartalmazó pákára. A melegítést egy szokásos, a levegőben végzett forrasztásnál is használatos fűtésszabályzó egység végezheti. Egy ilyen munkaállomás kialakításával a következő hatásokra számíthatunk: • gyorsabb lesz a forrasztás folyamata • alacsonyabb hibaszázalékkal készülnek a forrasztások • nő a pákahegyek élettartama. Egyes gyártók, mint például a japán Hakko teljes, a felsorolt valamennyi funkciót ellátó, egymással összehangolt elemekből álló rendszereket kínálnak a módszert bevezetni kívánók részére. Akkor ez egy csodaszer? A műszaki megoldások terén nincsenek csodaszerek, így a nitrogénes forrasztás sem az. Bár az említett pozitív hatások minden esetben jelentkeznek, a mértéküket nehéz lenne előzetesen megbecsülni. Kutatások kimutatták, hogy a nitrogén hatásai nagymértékben függenek a nyomtatott áramköri kártyák forrasztófelületeinek kiképzésétől, az alkatrészek forrasztott kivezetéseinek anyagától, valamint a forrasztóötvözet és a folyasztószer összetételétől.